Köszönet

Köszönöm, hogy a gyermeked lehetek,

Hogy nem kell többé semmitől tartanom!

Köszönöm, hogy adtál egy teljesen új életet!

Hogy mit érzek, szavakkal leírni nem tudom!

Átjárja lelkem a végtelen boldogság,

Szememben örök tűz ragyog.

Elhagyta életem a hiábavalóság,

Bensőmben már élő szív dobog.

Féltő szeretettel formálsz át engem,

Nem rovod fel számtalan bukásom.

Letörlöd arcomról minden egyes könnyem,

Ha kell, atyám vagy, ha kell jó barátom!

Képtelen vagyok más dologról írni,

Csak Te töltöd ki minden gondolatom!

Olyan űr volt bennem, mit betölteni

Csak Te tudtál, ezért Hozzád ragaszkodom!

Megragadom hittel ígéreteidet,

Szavaidat ámulva hallgatom.

De felfogni e nagy szeretetet,

Bevallom, én sehogyan sem tudom!

Mert csoda volt már az is, ahogyan megtértem,

Ahogy kiragadtál a bolyongás földjéről.

De hogy miért pont engem, azt azóta sem értem.

Örök hála tör fel szívemnek mélyéből!

2 éve már, hogy új emberré lettem,

De emlékezetemben semmit sem fakul

Az érzés, mikor tényleg rádöbbentem,

Mit tettél értem örök áldozatul!

Mikor meglátom a régi énem másban,

S visszaemlékezem, hogy is éltem én,

Újra s újra megdöbbenek, hogy milyen változásban

Volt részem általad, mikor megmentettél!

S azóta is árasztod rám áldásaidat,

Nem felejtkezel meg rólam semmi küzdelemben!

Gyengéden töröd szét korlátaimat,

S ha kell, önmagamtól is megvédesz engem!

Soha sem tudnám ezeket megköszönni,

Kifejezni hálámat nem tudnám eléggé!

Mindenki előtt szeretném újra megvallani:

Életem már nem enyém, csak Jézus Krisztusé!