Hideg vagy langyos?

    - Légy szíves, halkítsd le a zenét! - kiáltott fel az apa fiának immár harmadszorra, de hiába. A lejátszó kíméletlenül bömbölte tovább az erkölcsösnek már jóindulattal sem mondható szöveget.

   Az apa elveszítette türelmét, dühösen csörtetett fel a lépcsőn, miközben azért fohászkodott, adjon az Úr neki elég erőt ahhoz, hogy ne rázza meg legifjabb csemetéjét. Mikor felért, várt néhány percet az ajtó előtt, hogy mérge csillapodjon. Tudta, hogy az esetek többségében nem vezetnek jóra az indulatból másiknak vágott szavak. Vett egy mély lélegzetet, és benyitott.

   - Kérlek, halkítsd le a zenét! - mondta el negyedszerre is. Szerencsére a hatás ezúttal nem maradt el. A fiú kérdőn nézett apjára.

    - Az egész ház zeng, és én nem szeretném ezeket a szövegeket hallgatni! Nem is értem, hogy te egyáltalán miért hallgatod őket. Az Úrnak biztosan nem tetszenek az efféle tartalmak, és ezt te is tudod!

    - Ugyan már, apa! Legyél már egy kicsit lazább! Szoktam jobbakat is hallgatni.

     Az apa kezdte szólásra nyitni száját, de meggondolta magát. Ezt a beszélgetést már vagy ezerszer lefolytatták, és több értelmét látta a folytonos imának, mint az érvek újbóli felsorolásának. Rá kellett jönnie, hogy a fia szívét ez ügyben csak az Úr tudja elérni. Így hát sóhajtott egyet, s elindult az ajtó felé, ott azonban megfordult.

     - Mindjárt indulni kell Istentiszteletre. Te nem jössz?

     - Nem, kimegyünk a haverokkal a térre, mert szép idő van.

     Az apa visszafordult, leült fia mellé, szemébe nézett, és szelíden ezt mondta:

     - Fiam, az Úr nem szereti a csiki-csuki, langyos keresztényeket!

   - Ugyan már, apa! Azért időként eljárok oda, szoktam imádkozni és Bibliát olvasni is valamikor. Lehet nem annyiszor, ahogy te szeretnéd, de azért alkalmanként előveszem. Lehet, hogy nem élek teljesen úgy, ahogy az ige mondja, de azért a hitetlenektől sokkal jobb vagyok, mert ők meg egyáltalán nem élnek úgy!

    - Ebben tévedsz, fiam! Isten mindenkit a kapott látás szerint ítél meg, és Ő nem szereti a langyos keresztényeket! - válaszolta az apa, majd kiment a szobából.

(...)

     Pár nap múlva épp a gép előtt dolgozott, mikor odajött hozzá a fia.

    - Kérlek, írd ki nekem újra ezt a CD-t, mert akadozik, én pedig szeretnék zenét hallgatni!

     - Hadd nézzem! - szólt az apa, és együtt odamentek a lejátszóhoz.

     A dal valóban akadozva szólt, alig volt pár ütem, ami egyben elhangzott volna.

    - Miért nem jó ez így? Zenét akarsz hallgatni. Azért valamennyire szól!

    - Ne viccelj, apa! Kapcsold ki! Ez így élvezhetetlen! Ennél még a semmi is jobb!

    Az apa lassan kivette a CD-t és fia kezébe nyomta.

  - Látod, ezzel Isten is így van. Amint mondtam, Ő sem szereti a langyos keresztényeket! - szólt az apa, s otthagyta a döbbent arcot vágó fiút.